Tömörkény. A nyolcvanéves Bánfi Teréziát gyermekkorában szülei belenevelték a jószágtartásba. Tizenegy évesen már főzött, tizennégy évesen a csongrádi tejpiacra küldték, hogy az anyja által készített vajat, túrót és sajtot árulja. Nem igyekezett otthonról elköltözni, de tizennyolc évesen, nyolc hónap ismeretség után összeházasodott élete második udvarlójával, a harmincéves Péterrel, és át kellett költöznie a faluból az apósáék tanyájára.
Az asszonynak itt már többet kellett dolgoznia. Anyósa kezelte a vagyont, tőle kellett pénzt kérnie. Gyakrabban szeretett volna fodrászhoz eljutni és szebb ruhákban járni, de nem mindig kapott rá pénzt. Anyósával tizennégy évig éltek együtt, majd az anyós halála után az asszony vette át a pénz kezelését.
Egyedüli gyermekként, testvér nélkül nevelkedett. Apja nem akart több gyereket, úgy gondolta: „Az embört a sok gyerök töszi koldussá.”
Terézia és Péter egyetlen gyermeke 1965-ben született. Huszka Ferenc, az apósa nevét örökölte.
Mivel apósát kuláknak nyilvánították, két évet töltött Tökölön. A kárpótlási jegyek árából 1994-ben, egymillió forintból vezették be az áramot a tanyára, hogy otthon tudjanak szivattyúzni és darálni. Apósa 1997-ben meghalt, majd Terézia fia és a férje is.
Egyedül maradt két tehenével, Lepkével és Szegfűvel, négy disznóval, kutyáival és néhány csirkéjével. Nyolcvanévesen még mindennap megfej, túrót készít, amelyet a tömörkényi és a kiskunfélegyházi piacon árul. A tanyát, a tizenhat hektár földet és a faluban lévő házat az unokáira szeretné hagyni; egyikük több mint egy éve Végegyházára költözött, száz kilométerre tőle.


Mindennap kétszer kell kitakarítani a tehenek alól és kétszer kell adni az összes állatnak.
Piacnapokon hajnal háromkor.

Tizenhat hektár földje van, és előfordult, hogy hét tehenet neveltek a földek mellett.

Az asszony örökbefogadta a kutyát, hogy a területet őrizze.
Télen leadta a marhákat, egymillió-kétszázezer forintot kapott érte.
Nem vitte el a bankba, amíg a piacon volt kirabolták.

Amíg bírja a munkát csinálja. Szeretné, hogy legyen az unokáknak mit örökölni.

2017-ben férje, Péter már egy éve betegeskedett, ötvennégy évig éltek együtt.

Fia házassága tönkrement, hazaköltözött, majd 2003. július 27-én éjszaka felakasztotta magát a melléképület mögött.

Terézia úgy gondolja:
„Nem csinálnék semmit másképp. Amit azonban a legjobban szeretnék, hogy újra ötvenévesnél fiatalabb lehessek, mert akkor még nagyon sokat tudtam dolgozni, és semmim sem fájt.”

A környékbeli tanyákat évekkel ezelőtt elkezdték elhagyni, a közeliek öt éve teljesen elnéptelenedtek.
Így már csak Terike maradt…